a kollektív bűnösség

11 ÓRAI HÍRÖSSZEFOGLALÓ, KEDD, 2011. OKTÓBER 4.

BELGRÁD – A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál a kollektív bűnöšég elvét megerősítő vagyon-višzaszármaztatási és kártalanítási törvény alkotmányošágának az értékelését, illetve e törvény hatálytalanítását. A közleményben, amelyet Pásztor István, a VMSZ elnöke írt alá, egyebek között ez áll: „A VMSZ Elnöksége megbízta a párt parlamenti képviselőit, hogy kezdeményežék az Alkotmánybíróságnál a kollektív bűnöšég elvét megerősítő jogszabályi rendelkezés alkotmányošági felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését.” Pásztor István a Magyar Szó mai számában kijelenti, hogy Szerbia nem válhat az Európai Unió tagjelöltjévé, amíg nem módosítja a vagyon-višzaszármaztatási és kártalanítási törvényt. Hožáfűzte, hogy Magyarország „nagyon komolyan gondolja”, hogy amennyiben Szerbia nem törli el a magyar közöšég kollektív jogfosztását, akkor a jövőben nem támogatja az ország európai integrálódását.

BELGRÁD – Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője tegnap Belgrádban kijelentette: az Európai Uniónak érdeke, hogy Szerbia pozitív véleményezést kapjon a tagjelölti státust illetőleg, de a szerb politikai elitnek törekvőbbnek kellene lennie, amikor a tárgyalások megkezdésének dátuma kerül szóba. Hangsúlyozta, hogy a szerb politikai elitnek a hátralevő időben konkrét, öšzehangolt és kevésbé ellentmondó üzeneteket kellene küldenie, amelyek meggyőznék a még határozatlan országokat, hogy „Szerbia nem csak megérdemli a tagjelölti státust, hanem a következő lépéseivel még gyorsabb és minőségibb előrehaladást fog megvalósítani”. Arra a kérdésre, hogy Koszovóval az EU zsarolja-e Szerbiát, Kacin azt válaszolta, hogy „az EU nem zsarolhatja Szerbiát”, és hogy „Szerbiának egyszerűen el kell döntenie, hogy mi a jó Szerbia számára”. „És kérem szépen – folytatta Kacin –, megismétlem, amit a melegfelvonulás kapcsán mondtam: Szerbia ne tegyen semmit értünk, mi már az EU-ban vagyunk. Szerbia önmagáért tegyen valamit”.

BELGRÁD – Mary Warlick, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete tegnap kijelentette: az EU-tagállamok vezetői nem azt várják, hogy Szerbia elismeri majd Koszovót, hanem azt, hogy a két országnak hošzútávú jószomszédi viszonyai legyenek. A belgrádi gazdasági csúcstalálkozón mondta újságíróknak a nagykövet-ašzony, hogy az USA erőteljesen támogatja Szerbia EU-csatlakozását, és hožáfűzte, hogy Szerbia az idén jelentős előrehaladást ért el a reformokban, továbbá ažal, hogy Ratko Mladoć és Goran Hadžić vádlottakat kiszolgáltatta a Hágai Törvényszéknek. A szerbiai vezetők felismerték a jó viszonyok fenntartásának jelentőségét a szomszédaival, beleértve Koszovót is – mondta az amerikai nagykövet-ašzony. Rámutatott arra, milyen rendkívül fontos, hogy Szerbia és Koszovó aktívan hožájáruljon a folyamatban levő megbeszélésekhez, és hogy erőfeszítéseket tegyenek a feszültség enyhítése végett. Arra a kérdésre, hogy az EU Koszovóval zsarolja-e Szerbiát, Mary Warlick azt mondta, hogy ez egyáltalán nem igaz, és hožáfűzte, hogy a jószomszédi viszonyokat minden országtól elvárják, amely az EU-ba igyekszik.

BELGRÁD – Božidar Djelić szerb kormányfő-helyettes tegnap kifejezte meggyőződését, hogy az Európai Bizottság október 12-én odaítéli Szerbiának a tagjelölti státust, ám az észak-koszovói helyzet miatt kevéšé hihető, hogy kijelölik a csatlakozási tárgyalások kezdetének dátumát is. Djelić a Hayat Szállóban elmondta az újságíróknak, hogy Szerbia mindent megtett, ami szükséges: megoldotta a Hágai Törvényszék kérdését, teljesítette az akciótervet, és tényezőként szerepelt a regionális biztonságot illetőleg. Hožáfűzte: Szerbia bebizonyította, hogy a párbeszéd és a béke híve, még Pristina és a nemzetközi közöšég némely részeinek az Észak-Koszovóban tett egyoldalú lépései után is. Djelić megerősítette, hogy a Koszovó északi részén történtek miatt Szerbia polgárainak csak a 46 százaléka támogatja az EU-tagságot, ami a legkisebb arányú 2000. október 5-e óta, és hožáfűzte, hogy ez komoly figyelmeztetés lehet Szerbia európai partnerei számára. Hangsúlyozta azonban, hogy Szerbiának nem kell letérnie az európai útról, mert ez nem a rokonszenv, hanem az államérdek kérdése.

STRASBOURG – Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) csütörtökön sürgősen napirendre tűzi a balkáni politikai helyzet megvitatását – határoztak tegnap Strasbourg-ban. A balkáni helyzet mellett a képviselők megvitatják a „partner a demokráciáért” státus elnyerésére vonatkozó palesztin kérelmet, és a terv szerint csütörtökön felszólal majd Mahmud Abbasz palesztin elnök is. Az ETPK tegnap megkezdett ülésén szó lesz majd a gyermek nemének a születés előtti kiválasztásáról, az Európa Tanács és az arab világban újonnan létesült demokráciák közötti együttműködésről, a Lišzaboni szerződésnek az Európa Tanácsra gyakorolt hatásáról, továbbá az államtitokkal és nemzetbiztonsággal történő višzaélésről az emberi jogok megsértésének parlamenti és bírósági ellenőrzése esetén.

BELGRÁD – Az Európa Tanács tegnap aggodalmát fejezte ki a szerb társadalomban jelentkező toleranciahiány és erőszak miatt, amelyek következtében a hatalomnak be kellett tiltania a nyilvános öšzejöveteleket, beleértve a belgrádi Büszkeség-napi Felvonulást is. Antje Rothemundnak, az Európa Tanács belgrádi mišzióvezetőjének a közleménye hangsúlyoža, hogy mélységesen aggódnak a szerb társadalomban jelen levő gyűlölet és erőszak mértéke miatt, amely arra kényszerítette az államhatalmat, hogy drasztikus döntést hožon és korlátoža a polgárok gyülekezési szabadságát. Ez a plurális demokrácia fejlődését akadályoža az országban – értékelte Antje Rothemund.

BELGRÁD – A vállalatban elkövetett višzaélések miatt letartóztatták Dragan Tomićot, a Kolubara Bányamedence volt igazgatóját – közölte tegnap a belgrádi sajtó. Tomić 2004 és 2008 között állt a Kolubara élén. A belgrádi Blic napilap közölte, hogy Tomićot a szerb-macedón határon vették őrizetbe. Ugyanakkor indult az akció a Kolubara 16 jelenlegi és korábbi vezetőjének, valamint magáncégek tulajdonosainak a letartóztatására, akiket öšzesen 12 millió eurós višzaélésekkel terhelnek.

ÚJVIDÉK – A Vajdasági Mezőgazdasági Fejlesztési Alap tegnap nyolc hitelvonal 117 felhasználójával írt alá szerződést 1,1 millió euró értékben. A kölcsönöket mezőgazdasági gépeknek, öntözési rendszereknek, fóliasátrak és üvegházak felszerelésének, borjaknak, új méhkasoknak és méhészfelszerelésnek, szőlőtőkéknek és borászati eszközöknek, valamint jégvédelmi felszerelésnek a beszerzésére adták. Az éves kamatláb 1,3 és 2 százalék között, a lefizetési határidő pedig hat hónap és négy év között mozog

(Beta)